A Facebookon lévő magyar felhasználók száma mára csaknem 40000-rel meg is haladta az 500000-t, a nyár közepén kezdődött dinamikus növekedési trend tehát folytatódik.

Továbbra is igaz, hogy ellentétben az iwiwwel ez a platform a fiataloké, több mint 450000-ren 40 év alattiak.
Néhány korcsoport pontos száma a mellékelt képeken látható.

Érdekes kérdés, hogy meddig tarthat ez a dinamikus növekedés. Nehéz rá jósolni, ugyanis ez a kb. félmillió ember nálunk az online népesség kb. 10%-át jelenti. Ez az arány Szlovákiában csaknem 30%, míg Romániában 5%. Az már látszik, hogy a románokat elhagytuk, de erősen kétséges, hogy elérjük-e majd a 30%-nak megfelelő 1,5 millió felhasználót. Erre egész biztosan csak akkor lesz esély, ha az idősebb generáció is ráharap. Őket viszont az alkalmazások valószínűleg kevésbé hozzák lázba, általános iskolás osztálytársaikat pedig már az iwiwen megtalálták.
Mi lenne hát a motiváció?

A nem-internetes politikai sajtó portáljainak látogatottsága

Két nagy csoportban vizsgáltuk az egy kivétellel nem internet alapú politikai lapok látogatását, a Google Trends segítségével. Egyrészt a legnagyobb politikai napi lapokat (plusz a nyomdatermékkel nem rendelkező kuruc.info) vettük górcső alá.
Az első két grafikonon látszik, hogy mind a bal-, mind a jobbloldalnak megvan a látogatottságban magasan vezető "zászlóslapja", közel azonos népszerűséggel (a nol (Népszabadás Online) és az mno (Magyar Nemzet Online)) , másrészt a "kistestvéreik" - (Népszava, Magyar Hírlap), szintén meglehetősen kiegyensúlyozva, de már sokkal kisebb látogatószámmal.
És ráadásként jelentős tényező még a forgalma alapján a szélsőjobb első számú hírcsatornája, a kuruc.info, amit ugyan sokan próbálnak elhallgattatni, de mindezidáig kevés eredménnyel.
Érdekes látni, hogy az év eleji kormányválság és miniszterelnök-keringő idején a jobboldali portálok látogatottsága jelentősen megugrott, míg a baloldali bázis mintha kevésbé lelkesen akart volna informálódni az eseményekről.

Érdekes azt megállapítani, hogy noha az MSZP támogatottsága történelmi mélypont közelében van, s ezzel ellentétben a Fidesz csúcson, ez a tendencia az oldalakhoz kötődő portálok látogatottsági adatain nem látszik, sőt, a nol mintha be is hozta volna az mno 2007-08-ban jellemző előnyét. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a napilapok online verzióit olyan törzsszavazók alkotják, akik tűzön-vízen át kitartanak pártjuk mellett, s a jelenleg a Fidesz táborához újonnan csatlakozottak, sokkal kevésbé tudatos média fogyasztók (és mondjuk politikáról is a bulvármédiából tájékozódnak). Ez megnehezítheti a pártok (jelenleg elsősorban a Fidesz) számára elkötelezettségük erősítését, s reményt adhat a baloldalnak a kampányra. Azonban ez a fejtegetés már igen messzire vitt a kiinduló látogatottsági trendektől.

A másik vizsgált csoport a pártokhoz köthető televíziók, illetve a napilapok együttese, melyek portáljainak jellemző trendjeit holnap mutatjuk be.

Számos jó ötlet a CoPress-től. Kíváncsi vagyok, hogy valami hasonlót meglépnek-e majd a magyar újságok szerkesztőségei.

A képen a bizonyíték.

Az elmúlt időszak dinamikus növekedését, (melyről webisztánon és máshol is beszámoltak) mutatják a grafikonok, egyrészt a 16 éven felüli felhasználók száma ( 391 200), másrészt a facebookra irányuló google-s keresés növekedése, mely az év során megháromszorozódott.

A Facebookon lévő magyar falhasználók legjelentősebb része a 18-30 közötti, egyetemista illetve diploma utáni, többnyire családot még nem alapított, (magára relatív sokat költő, így a hirdetők számára fontos) korosztályból kerül ki, ők 228 000-n vannak.

A dinamikus növekedés, és a viszonylag homogén "populáció" miatt vélhetően egyre többen cég fog megjelenni a Facebookon, akár direkt hirdetésekkel, akár brand építési céllal saját oldal fenntartásával. (Ennek előnyeit előző írásunkban részletesebben is kifejtettük.)

A kérdés elsőre jogosnak tűnik, mert hát biztos nem akarnak képeket feltenni a nyaralásról, nem akarnak osztálytársakat keresni és általában nem akarják végezni azokat a tevékenységeket, amelyeket magánszemélyek végeznek a közösségi oldalakon. Viszont futballozni, maratont futni és vitorlás- vagy autóversenyeken részt venni sem, mégis jelen vannak.

Mert ott vannak a vásárlók.

Ráadásul a klasszikus média/marketing felületeknél a közösségi média sokkal többet nyújt, lehetőséget a kétirányú kommunikációra.
Ha egy vásárló azt érzi, hogy egy bizonyos cégnek az ő hangja is számít, kíváncsi a véleményére, azt be is építi az üzletmenetbe, az a cég megítélése szempontjából mindenképp pozitív. Másrészt ha az érdeklődő - esetlegesen online véleményformáló, blogot vezető - személyeket/ügyfeleket ellátjuk belső (vagy annak tűnő) információkkal, előzetesekkel, olyan témákkal, amelyek aztán a szélesebb médiában viták tárgyát képezhetik, azzal szintén növelhető a cég iránti bizalom, illetve érdeklődés.

És ezekre miért nem alkalmas a vállalkozás saját honlapja?

Mert oda sokkal nehezebb odavinni a látogatókat. A közösségi portálokon a felhasználók ajánlhatják egymásnak a nekik tetsző oldalakat, látják egymás aktivitásait, így egy-egy jól eltalált tartalom vírusszerű, gyors terjedést érhet el. Másrészt pedig azért, mert az egy felhasználó által a közösségi oldalakon eltölt átlagos idő rohamosan növekszik, mára megelőzte az emailezésre fordított időmennyiséget. Ahogy az egyik legnagyobb PR vállalat vezetője fogalmazott nagyon találóan: "Go where people are; don’t expect them to come to you." (Richard Edelman)

A levelezés, hírolvasás, videó nézegetés mellett immár az egyik legnépszerűbb internetes elfoglaltság a közösségi oldalakon való "lógás" lett. De természetesen a képek bámulása, ismerősök vadászata és egyéb kimerítő elfoglaltságok között néha kell egy kis kikapcsolódás: játék.

A Facebookon a hatalmas mennyiségű elérhető alkalmazás jelentős részét a játékok teszik ki, melyeknek több nagy csoportja létezik. Vannak a kvízek, vetélkedők; vannak a hosszú időn - hónapokon - át játszott stratégiainak mondhatók és vannak a pár perces "agypihentetők".
A sikeresek közül azonban mindegyik titka (rákfenéje) a rászoktatás. Addiktívek. "Megdöntöm Géza rekordját!", "Szintet akarok ugrani az új fegyverekért, növényekért, küldetésekért!", "Akkor is megnyerem ezt a pályát!" Ezek azok a gondolatok, amik miatt ezek a játékok órákat el tudnak venni az amúgy munkára szánt időből.

Az elmúlt időszakban a legnépszerűbb a Farmville nevű "mezőgazdaság szimulátor" volt, napi 10 millió(!) használóval, a második a hasonlú témájú Farm Town, míg a bronzérmes a Mafia Wars, mely a pontgyűjtögetős, barátokat meghívós, hasonló kaptafára készült, eltérő tematikájú "Wars" játékok legsikeresebbike. (Ilyen az Elf Wars, a Mob Wars sőt a Fashion Wars is.) Ezek után következnek csak a sorban az elmaradhatatlan póker játékok, majd egy pár kvíz, mint a Who has the biggest brain? vagy a Geochalenge, illetve a klasszikus logikai alapú játékok, pl a Bejeweled Blitz.

Ügyességiekről eddig nem volt szó, bár azok kicsit kevesebb felhasználót vonzanak, de azok is nagyon szórakoztatóak tudnak lenni. Ilyen a Bowling Buddies, a neve alapján gondolom egyértelmű, vagy a toronyház építő Tower Bloxx.

Ezek a legmenőbbek most, de újak, jobbak, addiktívebbek napról napra jönnek. (Ez utóbbi jelző a kulcsszó)

Amerikában legalább is (hazánkkal ellentétben) a TOP 100 hirdető 83%-a a Facebookon is hirdeti termékeit.
Vajon tényleg ilyen jó felület, vagy egyszerűen csak trendi és szükségesnek érzik a megjelenést?
Az eredeti cikkből nem derül ki, hogy mekkora részük az, aki felhasználó profillal/rajongói oldallal is rendelkezik, de példának hozza a már itt is említett Starbucksot melynek 3,7 millió és a Coca-Colát, melynek 3,5 millió rajongója van. Ez utóbbi cég mellesleg a magyar felhasználók közt is aktív, a Pannon mellett az egyik legnagyobb hirdető nálunk.

Érdekes megjegyezni, hogy a Facebook rajongói oldalakért nem számol fel külön díjat a vállalatoknak, és közlésük szerint nem is tervezi, csak a "klasszikus" hirdetések fizetősek.

Aztán majd ha a befektetők türelme és pénze fogyni kezd, kiderül, hogy valójában mekkora értek a 340 millió látogató, és mennyire nyereséges üzleti tervet lehet felépíteni rájuk.

forrás: Financial Times, http://www.ft.com/cms/s/0/2ba1c14e-8527-11de-9a64-00144feabdc0.html?nclick_check=1

Így jár aki óvatlanul szidja a főnökét... ha nem photoshop termék... bár az az érzésem, nem az.

Ez a bejegyzés egy sorozat első része, ami elsősorban a magyar politikai élet webes aktivitását (és nem a sajtót) kívánja bemutatni. Lássuk először a magyar pártokat újszerű megközelítésben, facebookos rajongóik/tagjaik száma szerint. Ez alapján amúgy az ábrán láthat eredményt érnék el egy választáson, persze ez csak játék, de hosszú távú jelentősége biztos, hogy van, vagy legalább is sokat elmond a pártokról, stratégiájukról, jövőképükről - ha van - illetve célcsoportjaikról. Legalább is, hogy mennyire érdeklődnek a fiatalok iránt.

LMP - 3751 tag, események, hírek, de több hetesek. Nyári szünet van, úgy látszik. Egyértelműen ők használják a legaktívabban ezt a csatornát.

Fidesz 354 rajongó, sok hír, frissek, sok kép, jelentős aktivitás. Ráadásul az Ifjúsági Tagozat: 283 tag, frissülő hírek.
Valamint: Kósa Ádám, első siket EP képviselő - Fidesz, bemutatkozás két nyelven, sok idegennyelvű hozzászólás, gratuláció

Jobbik - 177 tag, főleg a saját weboldalt hirdeti. Főleg egy ember aktv hozzászóló, viszont számos friss videó van fent. A twitteren egyedül ők vannak fent érdemi tevékenységgel - 200 feletti követővel. Utolsó csiripjük viszont július 21.-i. Noha politikai uborkaszezon van, de talán pont most lenne esélyük a médiazajból kitörni.

SZDSZ - 107 rajongó - elég kevés, ehhez képest nagy aktivitás, üzenőfal, vicces képek, hírek. Az LMP után a Fidesszel holtversenyben valószínűleg ők fektetnek ebbe a legtöbb energiát - kérdés, hogy részükről van-e értelme.

MSZP - rajongói oldalnak tekinthető, pár kép, némi csevej, 78 tag. Persze nem a fiatalok pártja, de nem is tesznek érte semmit, hogy azok legyenek.

MDF - nem sikerült pár perc alatt megtalálni őket. És ha ez így van, akkor nincsenek is érdemben.

Magyarországon

Néhány érdekes trendvonal a legnépszerűbb közösségi oldalak magyarországi forgalmáról. Egyrészt az iwiw látványosan esik, jelenleg a 2007-es népszerűsége alatt jár, noha a teljes magyar internet forgalma jelentősen megnövekedett. Másrészt a facebook jön fel, de koránt sem annyira, hogy az okozná az iwiw visszaesését. Jelentősen csökkent a myvip forgalma is, azt, ha minden így folytatódik lassan le fogja hagyni a facebook.

A twitter idén április-májusban elkönyvelt egy meredek emelkedést, ám aztán konstans szint környékén megállt, viszont fontos kiemelni, hogy sokan különféle alkalmazásokon keresztül használják, így ez az adat itt kevésbé informatív.