A kérdés elsőre jogosnak tűnik, mert hát biztos nem akarnak képeket feltenni a nyaralásról, nem akarnak osztálytársakat keresni és általában nem akarják végezni azokat a tevékenységeket, amelyeket magánszemélyek végeznek a közösségi oldalakon. Viszont futballozni, maratont futni és vitorlás- vagy autóversenyeken részt venni sem, mégis jelen vannak.

Mert ott vannak a vásárlók.

Ráadásul a klasszikus média/marketing felületeknél a közösségi média sokkal többet nyújt, lehetőséget a kétirányú kommunikációra.
Ha egy vásárló azt érzi, hogy egy bizonyos cégnek az ő hangja is számít, kíváncsi a véleményére, azt be is építi az üzletmenetbe, az a cég megítélése szempontjából mindenképp pozitív. Másrészt ha az érdeklődő - esetlegesen online véleményformáló, blogot vezető - személyeket/ügyfeleket ellátjuk belső (vagy annak tűnő) információkkal, előzetesekkel, olyan témákkal, amelyek aztán a szélesebb médiában viták tárgyát képezhetik, azzal szintén növelhető a cég iránti bizalom, illetve érdeklődés.

És ezekre miért nem alkalmas a vállalkozás saját honlapja?

Mert oda sokkal nehezebb odavinni a látogatókat. A közösségi portálokon a felhasználók ajánlhatják egymásnak a nekik tetsző oldalakat, látják egymás aktivitásait, így egy-egy jól eltalált tartalom vírusszerű, gyors terjedést érhet el. Másrészt pedig azért, mert az egy felhasználó által a közösségi oldalakon eltölt átlagos idő rohamosan növekszik, mára megelőzte az emailezésre fordított időmennyiséget. Ahogy az egyik legnagyobb PR vállalat vezetője fogalmazott nagyon találóan: "Go where people are; don’t expect them to come to you." (Richard Edelman)

Magyarországon és a világban

Most szinte kizárólag az iwiwről és facebookról lesz szó, a twittert részletesen majd máskor. Ha meggondoljuk persze az a legegyszerűbb, csak be kell állítani, hogy a honlapfrissítéseket automatikusan kiküldje, amit egy pár magyar újság (hvg, Népszabadság, Népszava csinál is.), Ez persze minimumszolgáltatásként a facebookon is működhetne. Viszont nagyon kell vele vigyázni, mert ha túl sok a bejegyzés, "eltömíti" a követők hírfolyamát, és inkább lemondanak a túl sok érdektelen tartalmat produkáló lapról. Egyelőre a hatás még nem átütő, a hvg.hu 270 feletti követőnél tart, míg a nolhu néven futó legnagyobb hazai politikai napilap 70 követőt szedett össze, amelyekből mintegy 15-20 első ránézésre reklámkövetőnek tűnik, mint például a NightGirls nevű példány.

És akkor nézzük a facebookot!

• HVG: - a twitteren eminens magyar lap itt semmilyen ativitást nem folytat.
• Magyar Nemzet - itt sem
• Népszabadság - próbákozások, a nol.hu-ról áttentt szingligráf és nol.hu barátai klub, amit egy volt(?) munkatárs alapított.
• Blikk, Nemzeti Sport - egyaránt semmi

Ezzel szemben mondjuk a hasonló profilú, persze sokkal nagyobb külföldi lapok esetében:

• New York Times, csak a fontos hírek üzenőfalra, 2-3 óránként, ezen kívül news quiz és legtöbbet továbbatott cikkek gyűjteménye, számos aktív fórum
• Washington Post, események, interaktiv térképek,
• Boston Globe - egy sokkal kisebb lap - "csak egy" rss doboz
• Spiegel Online - nézzük Európát: Rengetek minden, az egyik legjobb a "Hírek az ön profiljához illesztve" szolgáltatás
• The Times - nem sok de valami, egy rajongói oldal
• Cosmopolitan - csaknem 300ezer rajongó, sok tartalom, például kérdőívek.

Az iwiwen a Blikk és a hvg is egy-egy klubbal van jelen, amikhez azonban gyakorlatilag semmilyen tevékenység nem kötődik. Emellett a Népszabadság felhasználóként, az előzőekkel megegyező aktivitási szinttel, van jelen.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy noha számos példa található a világban (bár sok ellenpélda is), ahol napi illetve hetilapok igen aktívan, innovatív eszközökkel vannak jelen a közösségi médiában, úgy tűnik Magyarországon ennek még nem jött el az ideje. Bár gyaníthatóan lényegeset tudna javítani (elsősorban a fiatalok közt) kialakult imázsán az a lap, amely először nyit majd ebbe az irányba.

Példák: bankok, Starbucks

Kezdjük akkor végignézni a legnagyobb magyar és külföldi cégeket - ahol lehet értelme a közösségi médiában való megjelenésnek. (Mondjuk a hadiipar nem tartozik ide. És elsőre a vegyipart se gondolná az ember. De vajon a L'Oreal vagy a parfümcégek esetében mi a helyzet? A válasz: ermészetesen van rajongói csoportjuk, sok-sok fórummal.).

Mondjuk tekintsük a legnagyobb bankokat először!

• CitiGroup - rajongói csoport, aktív fórum, 37 témával pl. ingyenes képzést hirdettek. 4717 tag
• ING  - oldal, 2158 rajongó, főleg F1-es képek, és egy milyen banki csomagod van és miért szereted azt, alkalmazás
• UBS 5760 rajongó (úgy, hogy itt szinte semmit em nyújtanak. Talán valamit az üzletben csinálnak jól?)
• Morgan Stanley - számos csoport, fiatal dolgozók , jelenlegi és volt dolgozók - alumni (zárt).

És itthon?

• OTP - abszolút semmi (az iwiw-en van egy dolgozóknak szóló zárt csoport-marketing/PR eszköznek nem nagyon mondható)
• más "magyar" bankoknál egy párra rákerestem, de semmi

És íme a klasszikus abszolút jó példa:

 a Starbucks

Hivatalos oldal: 3 millió 700 ezer (!) rajongó, Starbucks-függők csoportja: több mint 146ezer fő, 891 fórum téma.

És mi történik az oldalon?
Nagyjából 2 percenként érkezik egy üzenőfali bejegyzés, hogy épp ki milyen kávét iszik. De persze ez egy világmárka, magyar cég a magyar piacról nem számíthat ehhez hasonló számokra.  Vajon mi lehetne az a cég, ami a hazai viszonyok között leginkább hasonlít a Starbucksra?

Ötletek?

Szerintem a Fornetti.

Kiváncsi vagyok, ha ráhajtanának, mekkora rajongótáboruk lehetne. És lássuk be, ha  egyszer valaki ráklikkel, hogy rajongó, és elkezdi feltöltögetni, hogy melyik nap mit vett náluk, akkor az az eddig fornetti mentes napon is ott fog vásárolni. A kulcsszó elköteleződés!
(Hogy milyen potenciál lehet benne azt jól mutatja, hogy egyrészt az iwiwen a pápai fornettis bolt klub 600 tagot szedett össze, másrészt van a facebookon is fornetti rajongói oldal, csak épp szláv nyelven, 8900 taggal.)

Magyarország

Mi célja lehet egy magyar cégnek azzal, ha felhasználóként regisztrál az iwiwre vagy a facebbokra, esetleg csiripelni kezd a twitteren?
Hogy mi "volt" a motiváció, arra nem nagyon tudunk válaszolni, ugyanis aktívan tevékenykedő hazai vállalattal nem nagyon lehet találkozni.
(Külföldiből van számos, illetve inkább nincs olyan aki nincs más szóval a nagyoknak a  nagyokon a helyük - cégeknek az oldalakon. De erről kicsivel később.)
Mi még ott tartunk, hogy annak már önmagában lenne üzenetértéke, ha valaki megjelenne, ellentetétben a nyugati mintákkal, ahol annak van, ha valaki nincs fent.

Mégis, mik lehetnének ilyen jellegű aktivitások céljai?
(És akkor még egyszer, nem a hirdetésekről van szó, hanem az olal/klub üzemeltetésről, tartalomszolgáltatásról, rajongók gyűjtéséről.)

Mint írtam, egy magyar vállalat facebookos megjelenése és aktivitása már önmagában szinte hírértékű lenne. PR szempontból az adott cég nyílván trendinek, fiatalosnak az idők szavát értőnek akarná magát mutatni, a brand (ha van már), ilyetén jellege erősödne. (Hogy nulláról lehet-e közösségi médiában brandet építeni, szerintem eléggé kétséges.) Ez a fajta tevékenység meglehetősen szektorsemleges.

Ennél speciálisabb cél lehet bizonyos termékek reklámozása. Vagány vagy esetleg hasznos videók feltöltése telefonokról, autókról, vagy bármiféle kütyükről segítheti a termék iránti vágy felkeltését, erősítését.

Lehetne tartalmat propagálni, átklikkelésre hajtani, elsősorban az online média, vagy egyéb látogatókra vadászó oldalak esetében.

Ezen túl helyi cégek, üzletek erősíthetnék vásárlóikal a kapcsolataikat, egyfajta, "áh igen, Lajos bácsi hentesboltja, rajongó leszek" érzést generálva. Ez az ami nálunk még, inkább csak az iwiwen működhetne, a sokkal nagyobb "személyfedettség" okán.

Ezek az ötletek, de hogy mi az ami tényleg megtalálható, arról majd legközelebb. Annyit elárulok, nem sok.