A nem-internetes politikai sajtó portáljainak látogatottsága

Két nagy csoportban vizsgáltuk az egy kivétellel nem internet alapú politikai lapok látogatását, a Google Trends segítségével. Egyrészt a legnagyobb politikai napi lapokat (plusz a nyomdatermékkel nem rendelkező kuruc.info) vettük górcső alá.
Az első két grafikonon látszik, hogy mind a bal-, mind a jobbloldalnak megvan a látogatottságban magasan vezető "zászlóslapja", közel azonos népszerűséggel (a nol (Népszabadás Online) és az mno (Magyar Nemzet Online)) , másrészt a "kistestvéreik" - (Népszava, Magyar Hírlap), szintén meglehetősen kiegyensúlyozva, de már sokkal kisebb látogatószámmal.
És ráadásként jelentős tényező még a forgalma alapján a szélsőjobb első számú hírcsatornája, a kuruc.info, amit ugyan sokan próbálnak elhallgattatni, de mindezidáig kevés eredménnyel.
Érdekes látni, hogy az év eleji kormányválság és miniszterelnök-keringő idején a jobboldali portálok látogatottsága jelentősen megugrott, míg a baloldali bázis mintha kevésbé lelkesen akart volna informálódni az eseményekről.

Érdekes azt megállapítani, hogy noha az MSZP támogatottsága történelmi mélypont közelében van, s ezzel ellentétben a Fidesz csúcson, ez a tendencia az oldalakhoz kötődő portálok látogatottsági adatain nem látszik, sőt, a nol mintha be is hozta volna az mno 2007-08-ban jellemző előnyét. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a napilapok online verzióit olyan törzsszavazók alkotják, akik tűzön-vízen át kitartanak pártjuk mellett, s a jelenleg a Fidesz táborához újonnan csatlakozottak, sokkal kevésbé tudatos média fogyasztók (és mondjuk politikáról is a bulvármédiából tájékozódnak). Ez megnehezítheti a pártok (jelenleg elsősorban a Fidesz) számára elkötelezettségük erősítését, s reményt adhat a baloldalnak a kampányra. Azonban ez a fejtegetés már igen messzire vitt a kiinduló látogatottsági trendektől.

A másik vizsgált csoport a pártokhoz köthető televíziók, illetve a napilapok együttese, melyek portáljainak jellemző trendjeit holnap mutatjuk be.

Számos jó ötlet a CoPress-től. Kíváncsi vagyok, hogy valami hasonlót meglépnek-e majd a magyar újságok szerkesztőségei.

A képen a bizonyíték.

Az elmúlt időszak dinamikus növekedését, (melyről webisztánon és máshol is beszámoltak) mutatják a grafikonok, egyrészt a 16 éven felüli felhasználók száma ( 391 200), másrészt a facebookra irányuló google-s keresés növekedése, mely az év során megháromszorozódott.

A Facebookon lévő magyar falhasználók legjelentősebb része a 18-30 közötti, egyetemista illetve diploma utáni, többnyire családot még nem alapított, (magára relatív sokat költő, így a hirdetők számára fontos) korosztályból kerül ki, ők 228 000-n vannak.

A dinamikus növekedés, és a viszonylag homogén "populáció" miatt vélhetően egyre többen cég fog megjelenni a Facebookon, akár direkt hirdetésekkel, akár brand építési céllal saját oldal fenntartásával. (Ennek előnyeit előző írásunkban részletesebben is kifejtettük.)

A kérdés elsőre jogosnak tűnik, mert hát biztos nem akarnak képeket feltenni a nyaralásról, nem akarnak osztálytársakat keresni és általában nem akarják végezni azokat a tevékenységeket, amelyeket magánszemélyek végeznek a közösségi oldalakon. Viszont futballozni, maratont futni és vitorlás- vagy autóversenyeken részt venni sem, mégis jelen vannak.

Mert ott vannak a vásárlók.

Ráadásul a klasszikus média/marketing felületeknél a közösségi média sokkal többet nyújt, lehetőséget a kétirányú kommunikációra.
Ha egy vásárló azt érzi, hogy egy bizonyos cégnek az ő hangja is számít, kíváncsi a véleményére, azt be is építi az üzletmenetbe, az a cég megítélése szempontjából mindenképp pozitív. Másrészt ha az érdeklődő - esetlegesen online véleményformáló, blogot vezető - személyeket/ügyfeleket ellátjuk belső (vagy annak tűnő) információkkal, előzetesekkel, olyan témákkal, amelyek aztán a szélesebb médiában viták tárgyát képezhetik, azzal szintén növelhető a cég iránti bizalom, illetve érdeklődés.

És ezekre miért nem alkalmas a vállalkozás saját honlapja?

Mert oda sokkal nehezebb odavinni a látogatókat. A közösségi portálokon a felhasználók ajánlhatják egymásnak a nekik tetsző oldalakat, látják egymás aktivitásait, így egy-egy jól eltalált tartalom vírusszerű, gyors terjedést érhet el. Másrészt pedig azért, mert az egy felhasználó által a közösségi oldalakon eltölt átlagos idő rohamosan növekszik, mára megelőzte az emailezésre fordított időmennyiséget. Ahogy az egyik legnagyobb PR vállalat vezetője fogalmazott nagyon találóan: "Go where people are; don’t expect them to come to you." (Richard Edelman)