Továbbra is igaz, hogy ellentétben az iwiwwel ez a platform a fiataloké, több mint 450000-ren 40 év alattiak.
Néhány korcsoport pontos száma a mellékelt képeken látható.

Érdekes kérdés, hogy meddig tarthat ez a dinamikus növekedés. Nehéz rá jósolni, ugyanis ez a kb. félmillió ember nálunk az online népesség kb. 10%-át jelenti. Ez az arány Szlovákiában csaknem 30%, míg Romániában 5%. Az már látszik, hogy a románokat elhagytuk, de erősen kétséges, hogy elérjük-e majd a 30%-nak megfelelő 1,5 millió felhasználót. Erre egész biztosan csak akkor lesz esély, ha az idősebb generáció is ráharap. Őket viszont az alkalmazások valószínűleg kevésbé hozzák lázba, általános iskolás osztálytársaikat pedig már az iwiwen megtalálták.
Mi lenne hát a motiváció?

See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

A nem-internetes politikai sajtó portáljainak látogatottsága

Két nagy csoportban vizsgáltuk az egy kivétellel nem internet alapú politikai lapok látogatását, a Google Trends segítségével. Egyrészt a legnagyobb politikai napi lapokat (plusz a nyomdatermékkel nem rendelkező kuruc.info) vettük górcső alá.
Az első két grafikonon látszik, hogy mind a bal-, mind a jobbloldalnak megvan a látogatottságban magasan vezető "zászlóslapja", közel azonos népszerűséggel (a nol (Népszabadás Online) és az mno (Magyar Nemzet Online)) , másrészt a "kistestvéreik" - (Népszava, Magyar Hírlap), szintén meglehetősen kiegyensúlyozva, de már sokkal kisebb látogatószámmal.
És ráadásként jelentős tényező még a forgalma alapján a szélsőjobb első számú hírcsatornája, a kuruc.info, amit ugyan sokan próbálnak elhallgattatni, de mindezidáig kevés eredménnyel.
Érdekes látni, hogy az év eleji kormányválság és miniszterelnök-keringő idején a jobboldali portálok látogatottsága jelentősen megugrott, míg a baloldali bázis mintha kevésbé lelkesen akart volna informálódni az eseményekről.

Érdekes azt megállapítani, hogy noha az MSZP támogatottsága történelmi mélypont közelében van, s ezzel ellentétben a Fidesz csúcson, ez a tendencia az oldalakhoz kötődő portálok látogatottsági adatain nem látszik, sőt, a nol mintha be is hozta volna az mno 2007-08-ban jellemző előnyét. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a napilapok online verzióit olyan törzsszavazók alkotják, akik tűzön-vízen át kitartanak pártjuk mellett, s a jelenleg a Fidesz táborához újonnan csatlakozottak, sokkal kevésbé tudatos média fogyasztók (és mondjuk politikáról is a bulvármédiából tájékozódnak). Ez megnehezítheti a pártok (jelenleg elsősorban a Fidesz) számára elkötelezettségük erősítését, s reményt adhat a baloldalnak a kampányra. Azonban ez a fejtegetés már igen messzire vitt a kiinduló látogatottsági trendektől.

A másik vizsgált csoport a pártokhoz köthető televíziók, illetve a napilapok együttese, melyek portáljainak jellemző trendjeit holnap mutatjuk be.

Permalink | Leave a comment  »

Számos jó ötlet a CoPress-től. Kíváncsi vagyok, hogy valami hasonlót meglépnek-e majd a magyar újságok szerkesztőségei.

Permalink | Leave a comment  »

A képen a bizonyíték.

Az elmúlt időszak dinamikus növekedését, (melyről webisztánon és máshol is beszámoltak) mutatják a grafikonok, egyrészt a 16 éven felüli felhasználók száma ( 391 200), másrészt a facebookra irányuló google-s keresés növekedése, mely az év során megháromszorozódott.

A Facebookon lévő magyar falhasználók legjelentősebb része a 18-30 közötti, egyetemista illetve diploma utáni, többnyire családot még nem alapított, (magára relatív sokat költő, így a hirdetők számára fontos) korosztályból kerül ki, ők 228 000-n vannak.

A dinamikus növekedés, és a viszonylag homogén "populáció" miatt vélhetően egyre többen cég fog megjelenni a Facebookon, akár direkt hirdetésekkel, akár brand építési céllal saját oldal fenntartásával. (Ennek előnyeit előző írásunkban részletesebben is kifejtettük.)

See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

Mert ott vannak a vásárlók.

Ráadásul a klasszikus média/marketing felületeknél a közösségi média sokkal többet nyújt, lehetőséget a kétirányú kommunikációra.
Ha egy vásárló azt érzi, hogy egy bizonyos cégnek az ő hangja is számít, kíváncsi a véleményére, azt be is építi az üzletmenetbe, az a cég megítélése szempontjából mindenképp pozitív. Másrészt ha az érdeklődő - esetlegesen online véleményformáló, blogot vezető - személyeket/ügyfeleket ellátjuk belső (vagy annak tűnő) információkkal, előzetesekkel, olyan témákkal, amelyek aztán a szélesebb médiában viták tárgyát képezhetik, azzal szintén növelhető a cég iránti bizalom, illetve érdeklődés.

És ezekre miért nem alkalmas a vállalkozás saját honlapja?

Mert oda sokkal nehezebb odavinni a látogatókat. A közösségi portálokon a felhasználók ajánlhatják egymásnak a nekik tetsző oldalakat, látják egymás aktivitásait, így egy-egy jól eltalált tartalom vírusszerű, gyors terjedést érhet el. Másrészt pedig azért, mert az egy felhasználó által a közösségi oldalakon eltölt átlagos idő rohamosan növekszik, mára megelőzte az emailezésre fordított időmennyiséget. Ahogy az egyik legnagyobb PR vállalat vezetője fogalmazott nagyon találóan: "Go where people are; don’t expect them to come to you." (Richard Edelman)

Permalink | Leave a comment  »

A Facebookon a hatalmas mennyiségű elérhető alkalmazás jelentős részét a játékok teszik ki, melyeknek több nagy csoportja létezik. Vannak a kvízek, vetélkedők; vannak a hosszú időn - hónapokon - át játszott stratégiainak mondhatók és vannak a pár perces "agypihentetők".
A sikeresek közül azonban mindegyik titka (rákfenéje) a rászoktatás. Addiktívek. "Megdöntöm Géza rekordját!", "Szintet akarok ugrani az új fegyverekért, növényekért, küldetésekért!", "Akkor is megnyerem ezt a pályát!" Ezek azok a gondolatok, amik miatt ezek a játékok órákat el tudnak venni az amúgy munkára szánt időből.

Az elmúlt időszakban a legnépszerűbb a Farmville nevű "mezőgazdaság szimulátor" volt, napi 10 millió(!) használóval, a második a hasonlú témájú Farm Town, míg a bronzérmes a Mafia Wars, mely a pontgyűjtögetős, barátokat meghívós, hasonló kaptafára készült, eltérő tematikájú "Wars" játékok legsikeresebbike. (Ilyen az Elf Wars, a Mob Wars sőt a Fashion Wars is.) Ezek után következnek csak a sorban az elmaradhatatlan póker játékok, majd egy pár kvíz, mint a Who has the biggest brain? vagy a Geochalenge, illetve a klasszikus logikai alapú játékok, pl a Bejeweled Blitz.

Ügyességiekről eddig nem volt szó, bár azok kicsit kevesebb felhasználót vonzanak, de azok is nagyon szórakoztatóak tudnak lenni. Ilyen a Bowling Buddies, a neve alapján gondolom egyértelmű, vagy a toronyház építő Tower Bloxx.

Ezek a legmenőbbek most, de újak, jobbak, addiktívebbek napról napra jönnek. (Ez utóbbi jelző a kulcsszó)

See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

Érdekes megjegyezni, hogy a Facebook rajongói oldalakért nem számol fel külön díjat a vállalatoknak, és közlésük szerint nem is tervezi, csak a "klasszikus" hirdetések fizetősek.

Aztán majd ha a befektetők türelme és pénze fogyni kezd, kiderül, hogy valójában mekkora értek a 340 millió látogató, és mennyire nyereséges üzleti tervet lehet felépíteni rájuk.

forrás: Financial Times, http://www.ft.com/cms/s/0/2ba1c14e-8527-11de-9a64-00144feabdc0.html?nclick_check=1

Permalink | Leave a comment  »

Így jár aki óvatlanul szidja a főnökét... ha nem photoshop termék... bár az az érzésem, nem az.

Permalink | Leave a comment  »

Ez a bejegyzés egy sorozat első része, ami elsősorban a magyar politikai élet webes aktivitását (és nem a sajtót) kívánja bemutatni. Lássuk először a magyar pártokat újszerű megközelítésben, facebookos rajongóik/tagjaik száma szerint. Ez alapján amúgy az ábrán láthat eredményt érnék el egy választáson, persze ez csak játék, de hosszú távú jelentősége biztos, hogy van, vagy legalább is sokat elmond a pártokról, stratégiájukról, jövőképükről - ha van - illetve célcsoportjaikról. Legalább is, hogy mennyire érdeklődnek a fiatalok iránt.

LMP - 3751 tag, események, hírek, de több hetesek. Nyári szünet van, úgy látszik. Egyértelműen ők használják a legaktívabban ezt a csatornát.

Fidesz 354 rajongó, sok hír, frissek, sok kép, jelentős aktivitás. Ráadásul az Ifjúsági Tagozat: 283 tag, frissülő hírek.
Valamint: Kósa Ádám, első siket EP képviselő - Fidesz, bemutatkozás két nyelven, sok idegennyelvű hozzászólás, gratuláció

Jobbik - 177 tag, főleg a saját weboldalt hirdeti. Főleg egy ember aktv hozzászóló, viszont számos friss videó van fent. A twitteren egyedül ők vannak fent érdemi tevékenységgel - 200 feletti követővel. Utolsó csiripjük viszont július 21.-i. Noha politikai uborkaszezon van, de talán pont most lenne esélyük a médiazajból kitörni.

SZDSZ - 107 rajongó - elég kevés, ehhez képest nagy aktivitás, üzenőfal, vicces képek, hírek. Az LMP után a Fidesszel holtversenyben valószínűleg ők fektetnek ebbe a legtöbb energiát - kérdés, hogy részükről van-e értelme.

MSZP - rajongói oldalnak tekinthető, pár kép, némi csevej, 78 tag. Persze nem a fiatalok pártja, de nem is tesznek érte semmit, hogy azok legyenek.

MDF - nem sikerült pár perc alatt megtalálni őket. És ha ez így van, akkor nincsenek is érdemben.

Permalink | Leave a comment  »

Magyarországon

Néhány érdekes trendvonal a legnépszerűbb közösségi oldalak magyarországi forgalmáról. Egyrészt az iwiw látványosan esik, jelenleg a 2007-es népszerűsége alatt jár, noha a teljes magyar internet forgalma jelentősen megnövekedett. Másrészt a facebook jön fel, de koránt sem annyira, hogy az okozná az iwiw visszaesését. Jelentősen csökkent a myvip forgalma is, azt, ha minden így folytatódik lassan le fogja hagyni a facebook.

A twitter idén április-májusban elkönyvelt egy meredek emelkedést, ám aztán konstans szint környékén megállt, viszont fontos kiemelni, hogy sokan különféle alkalmazásokon keresztül használják, így ez az adat itt kevésbé informatív.

See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

A következőket lehet tudni rólunk 2009. augusztus 5-én.
Vagyunk összesen, akik Magyarországot adtuk meg lakóhelyként:

0-                 357 500
16 év fölött    321 180
18 év fölött    306 940   (85,7%)
24 év fölött    218 760
40 év fölött     49 660
50 év fölött     23 540

A 18 év fölöttiek esetében:

nő      166 020 (55,1%)
férfi    135 240 (44,9%)

(van pár ezer, aki nem adta meg, innen az eltérés a fent megadott számtól)

diplomás:     22 500
hallgató*   ~ 2000
középiskolás 70 860

* Ez érdekes. Potenciálisan a korosztály mintegy 80 000 fővel képviselteti magát, mégis csak ilyen kevesen jelöltek egyetemet. Ezzel szemben a középiskolásnak 70 000 vallják magukat, noha a 19 alattiak száma 69 680 fő. Valószínűleg sokan nem választottak egyetemet/munkahelyet, így a rendszer középiskolásnak véli őket.

Kapcsolatra vonatkozó adatot 104 000 fő adott meg, akik közül 39 200 egyedülálló, 41 960 kapcsolatban van és 24 760 házas vagy eljegyzett.

Ezek az adatok százalékosan nagyjából megegyeznek más országok átlagaival.

Permalink | Leave a comment  »

A marketingesek szemében legalább is.
Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy az amerikai hirdetők számára a mikroblog szolgáltatás tűnik hatékonyabb elérési formának.
A grafikonon az idei évi email-marketing kampányok száma látható, amelyek valamelyik nagy közösségi oldalhoz kapcsolódó linket tartalmaztak. Egyrészt szembeötlő, hogy rohamosan terjednek az ilyen jellegű kampányok (7 hónap alatt a havi számuk kb. megötszöröződött), másrészt az is, hogy a Twitter lendülete, akárcsak az új felhasználók számában, jóval nagyobb, mint a Facebooké.

A nagy világcégek közül amúgy az alábbi 11 az, amelyik egy felmérés szerint a legintenzívebben használja a közösségi médiát, valószínűleg mindegyikük számos alkalmazottat foglalkoztat e területen. (Róluk még később részletesebben írok)

1. Starbucks
2. Dell
3. EBay
4. Google
5. Microsoft
6. Thomson Reuters
7. Nike
8. Amazon
9. SAP
10. Intel / Yahoo (tie)

forrás: http://www.clickz.com/3634551

Permalink | Leave a comment  »

Amit várni lehetett, bekövetkezett, egy amerikai cég rámozdult a twitteres direkt marketing piacra. Az újítás lényege, hogy nem új, agresszívan követőket gyűjtő reklám-felhasználókkal, mint eddig szokás volt (Night Girls és társaik - kit ne kezdtek volna még el hasonlók követni?) hanem már működő, számos követővel rendelkező usereket próbálnak megnyerni. Csatolj a kommentjeid végére egy linket és fizetünk!

Sőt van híresség kategória is. Mondjuk számomra az összes példa teljesen ismeretlen volt, de ez azt hiszem nem csoda - azok a hírességek akik pár centért reklámokat küldenek szét valószínűleg eléggé B-C vagy X kategóriásak. Érdemes megnézni őket, a címlapon is van két példány és a másik kép is, két kiemelt "szponzorált" celebet ábrázol.

See the full gallery on Posterous

Permalink | Leave a comment  »

A brit kormányzati szervek, hasonlóan az amerikai közhivatalokhoz úgy gondolják, hogy a mikroblogok hatékonyan segíthetik a hivatalok munkáját és az állampolgárok tájékozódását, ezért kiadták a jelszót a munkatársaknak: twitterezzetek! Közben hazánkban még mindig nem teljesértékűen használható a szolgáltatás.

teljes cikk a nol.hu-n: http://tinyurl.com/lsruel

Permalink | Leave a comment  »

Magyarországon és a világban

Most szinte kizárólag az iwiwről és facebookról lesz szó, a twittert részletesen majd máskor. Ha meggondoljuk persze az a legegyszerűbb, csak be kell állítani, hogy a honlapfrissítéseket automatikusan kiküldje, amit egy pár magyar újság (hvg, Népszabadság, Népszava csinál is.), Ez persze minimumszolgáltatásként a facebookon is működhetne. Viszont nagyon kell vele vigyázni, mert ha túl sok a bejegyzés, "eltömíti" a követők hírfolyamát, és inkább lemondanak a túl sok érdektelen tartalmat produkáló lapról. Egyelőre a hatás még nem átütő, a hvg.hu 270 feletti követőnél tart, míg a nolhu néven futó legnagyobb hazai politikai napilap 70 követőt szedett össze, amelyekből mintegy 15-20 első ránézésre reklámkövetőnek tűnik, mint például a NightGirls nevű példány.

És akkor nézzük a facebookot!

• HVG: - a twitteren eminens magyar lap itt semmilyen ativitást nem folytat.
• Magyar Nemzet - itt sem
• Népszabadság - próbákozások, a nol.hu-ról áttentt szingligráf és nol.hu barátai klub, amit egy volt(?) munkatárs alapított.
• Blikk, Nemzeti Sport - egyaránt semmi

Ezzel szemben mondjuk a hasonló profilú, persze sokkal nagyobb külföldi lapok esetében:

• New York Times, csak a fontos hírek üzenőfalra, 2-3 óránként, ezen kívül news quiz és legtöbbet továbbatott cikkek gyűjteménye, számos aktív fórum
• Washington Post, események, interaktiv térképek,
• Boston Globe - egy sokkal kisebb lap - "csak egy" rss doboz
• Spiegel Online - nézzük Európát: Rengetek minden, az egyik legjobb a "Hírek az ön profiljához illesztve" szolgáltatás
• The Times - nem sok de valami, egy rajongói oldal
• Cosmopolitan - csaknem 300ezer rajongó, sok tartalom, például kérdőívek.

Az iwiwen a Blikk és a hvg is egy-egy klubbal van jelen, amikhez azonban gyakorlatilag semmilyen tevékenység nem kötődik. Emellett a Népszabadság felhasználóként, az előzőekkel megegyező aktivitási szinttel, van jelen.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy noha számos példa található a világban (bár sok ellenpélda is), ahol napi illetve hetilapok igen aktívan, innovatív eszközökkel vannak jelen a közösségi médiában, úgy tűnik Magyarországon ennek még nem jött el az ideje. Bár gyaníthatóan lényegeset tudna javítani (elsősorban a fiatalok közt) kialakult imázsán az a lap, amely először nyit majd ebbe az irányba.

Permalink | Leave a comment  »

A facebook által kiadott, hirdetőknek szóló anyag alapján jelenleg 318 920 fő. Ez a netező népesség 6,1%-a, ami a környező országok hasonló statisztikáihoz képest (20% Szolvákia, 23% Csehország 15% Ausztria, bár csak 3% Románia) elég alacsony. Ennek oka lehet a nálunk erős hazai közösségi site, az iwiw, viszont az is egyértelmű, hogy az elmúlt hónapokban dinamikusan nőtt a létszám.

Másrészt a magyar felhasználók 67%-a a 18-34 éves korosztályba tartozik, ami meglehetősen homogén, hirdetőknek kedvező célcsoportot jelent.

(forrás http://www.checkfacebook.com/)

Permalink | Leave a comment  »

Igazán aranyos kis gyűjtemény egy dél-afrikai grafikus tollából, ceruzájából.

http://camp.woothemes.com/2009/07/hand-drawn-social-media-icons/

Permalink | Leave a comment  »

Permalink | Leave a comment  »

Példák: bankok, Starbucks

Kezdjük akkor végignézni a legnagyobb magyar és külföldi cégeket - ahol lehet értelme a közösségi médiában való megjelenésnek. (Mondjuk a hadiipar nem tartozik ide. És elsőre a vegyipart se gondolná az ember. De vajon a L'Oreal vagy a parfümcégek esetében mi a helyzet? A válasz: ermészetesen van rajongói csoportjuk, sok-sok fórummal.).

Mondjuk tekintsük a legnagyobb bankokat először!

• CitiGroup - rajongói csoport, aktív fórum, 37 témával pl. ingyenes képzést hirdettek. 4717 tag
• ING  - oldal, 2158 rajongó, főleg F1-es képek, és egy milyen banki csomagod van és miért szereted azt, alkalmazás
• UBS 5760 rajongó (úgy, hogy itt szinte semmit em nyújtanak. Talán valamit az üzletben csinálnak jól?)
• Morgan Stanley - számos csoport, fiatal dolgozók , jelenlegi és volt dolgozók - alumni (zárt).

És itthon?

• OTP - abszolút semmi (az iwiw-en van egy dolgozóknak szóló zárt csoport-marketing/PR eszköznek nem nagyon mondható)
• más "magyar" bankoknál egy párra rákerestem, de semmi

És íme a klasszikus abszolút jó példa:

 a Starbucks

Hivatalos oldal: 3 millió 700 ezer (!) rajongó, Starbucks-függők csoportja: több mint 146ezer fő, 891 fórum téma.

És mi történik az oldalon?
Nagyjából 2 percenként érkezik egy üzenőfali bejegyzés, hogy épp ki milyen kávét iszik. De persze ez egy világmárka, magyar cég a magyar piacról nem számíthat ehhez hasonló számokra.  Vajon mi lehetne az a cég, ami a hazai viszonyok között leginkább hasonlít a Starbucksra?

Ötletek?

Szerintem a Fornetti.

Kiváncsi vagyok, ha ráhajtanának, mekkora rajongótáboruk lehetne. És lássuk be, ha  egyszer valaki ráklikkel, hogy rajongó, és elkezdi feltöltögetni, hogy melyik nap mit vett náluk, akkor az az eddig fornetti mentes napon is ott fog vásárolni. A kulcsszó elköteleződés!
(Hogy milyen potenciál lehet benne azt jól mutatja, hogy egyrészt az iwiwen a pápai fornettis bolt klub 600 tagot szedett össze, másrészt van a facebookon is fornetti rajongói oldal, csak épp szláv nyelven, 8900 taggal.)

Permalink | Leave a comment  »

Magyarország

Mi célja lehet egy magyar cégnek azzal, ha felhasználóként regisztrál az iwiwre vagy a facebbokra, esetleg csiripelni kezd a twitteren?
Hogy mi "volt" a motiváció, arra nem nagyon tudunk válaszolni, ugyanis aktívan tevékenykedő hazai vállalattal nem nagyon lehet találkozni.
(Külföldiből van számos, illetve inkább nincs olyan aki nincs más szóval a nagyoknak a  nagyokon a helyük - cégeknek az oldalakon. De erről kicsivel később.)
Mi még ott tartunk, hogy annak már önmagában lenne üzenetértéke, ha valaki megjelenne, ellentetétben a nyugati mintákkal, ahol annak van, ha valaki nincs fent.

Mégis, mik lehetnének ilyen jellegű aktivitások céljai?
(És akkor még egyszer, nem a hirdetésekről van szó, hanem az olal/klub üzemeltetésről, tartalomszolgáltatásról, rajongók gyűjtéséről.)

Mint írtam, egy magyar vállalat facebookos megjelenése és aktivitása már önmagában szinte hírértékű lenne. PR szempontból az adott cég nyílván trendinek, fiatalosnak az idők szavát értőnek akarná magát mutatni, a brand (ha van már), ilyetén jellege erősödne. (Hogy nulláról lehet-e közösségi médiában brandet építeni, szerintem eléggé kétséges.) Ez a fajta tevékenység meglehetősen szektorsemleges.

Ennél speciálisabb cél lehet bizonyos termékek reklámozása. Vagány vagy esetleg hasznos videók feltöltése telefonokról, autókról, vagy bármiféle kütyükről segítheti a termék iránti vágy felkeltését, erősítését.

Lehetne tartalmat propagálni, átklikkelésre hajtani, elsősorban az online média, vagy egyéb látogatókra vadászó oldalak esetében.

Ezen túl helyi cégek, üzletek erősíthetnék vásárlóikal a kapcsolataikat, egyfajta, "áh igen, Lajos bácsi hentesboltja, rajongó leszek" érzést generálva. Ez az ami nálunk még, inkább csak az iwiwen működhetne, a sokkal nagyobb "személyfedettség" okán.

Ezek az ötletek, de hogy mi az ami tényleg megtalálható, arról majd legközelebb. Annyit elárulok, nem sok.

Permalink | Leave a comment  »