nol, mno, kuruc.info és társaik - látogatói trendek

A nem-internetes politikai sajtó portáljainak látogatottsága


Két nagy csoportban vizsgáltuk az egy kivétellel nem internet alapú politikai lapok látogatását, a Google Trends segítségével. Egyrészt a legnagyobb politikai napi lapokat (plusz a nyomdatermékkel nem rendelkező kuruc.info) vettük górcső alá.
Az első két grafikonon látszik, hogy mind a bal-, mind a jobbloldalnak megvan a látogatottságban magasan vezető "zászlóslapja", közel azonos népszerűséggel (a nol (Népszabadás Online) és az mno (Magyar Nemzet Online)) , másrészt a "kistestvéreik" - (Népszava, Magyar Hírlap), szintén meglehetősen kiegyensúlyozva, de már sokkal kisebb látogatószámmal.
És ráadásként jelentős tényező még a forgalma alapján a szélsőjobb első számú hírcsatornája, a kuruc.info, amit ugyan sokan próbálnak elhallgattatni, de mindezidáig kevés eredménnyel.
Érdekes látni, hogy az év eleji kormányválság és miniszterelnök-keringő idején a jobboldali portálok látogatottsága jelentősen megugrott, míg a baloldali bázis mintha kevésbé lelkesen akart volna informálódni az eseményekről.

Érdekes azt megállapítani, hogy noha az MSZP támogatottsága történelmi mélypont közelében van, s ezzel ellentétben a Fidesz csúcson, ez a tendencia az oldalakhoz kötődő portálok látogatottsági adatain nem látszik, sőt, a nol mintha be is hozta volna az mno 2007-08-ban jellemző előnyét. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a napilapok online verzióit olyan törzsszavazók alkotják, akik tűzön-vízen át kitartanak pártjuk mellett, s a jelenleg a Fidesz táborához újonnan csatlakozottak, sokkal kevésbé tudatos média fogyasztók (és mondjuk politikáról is a bulvármédiából tájékozódnak). Ez megnehezítheti a pártok (jelenleg elsősorban a Fidesz) számára elkötelezettségük erősítését, s reményt adhat a baloldalnak a kampányra. Azonban ez a fejtegetés már igen messzire vitt a kiinduló látogatottsági trendektől.

A másik vizsgált csoport a pártokhoz köthető televíziók, illetve a napilapok együttese, melyek portáljainak jellemző trendjeit holnap mutatjuk be.

Napilapok_12honap

Napilapok_long

Újságok és magazinok a közösségi médiában

Magyarországon és a világban

Most szinte kizárólag az iwiwről és facebookról lesz szó, a twittert részletesen majd máskor. Ha meggondoljuk persze az a legegyszerűbb, csak be kell állítani, hogy a honlapfrissítéseket automatikusan kiküldje, amit egy pár magyar újság (hvg, Népszabadság, Népszava csinál is.), Ez persze minimumszolgáltatásként a facebookon is működhetne. Viszont nagyon kell vele vigyázni, mert ha túl sok a bejegyzés, "eltömíti" a követők hírfolyamát, és inkább lemondanak a túl sok érdektelen tartalmat produkáló lapról. Egyelőre a hatás még nem átütő, a hvg.hu 270 feletti követőnél tart, míg a nolhu néven futó legnagyobb hazai politikai napilap 70 követőt szedett össze, amelyekből mintegy 15-20 első ránézésre reklámkövetőnek tűnik, mint például a NightGirls nevű példány.

És akkor nézzük a facebookot!

  • HVG: - a twitteren eminens magyar lap itt semmilyen ativitást nem folytat.
  • Magyar Nemzet - itt sem
  • Népszabadság - próbákozások, a nol.hu-ról áttentt szingligráf és nol.hu barátai klub, amit egy volt(?) munkatárs alapított.
  • Blikk, Nemzeti Sport - egyaránt semmi


Ezzel szemben mondjuk a hasonló profilú, persze sokkal nagyobb külföldi lapok esetében:

  • New York Times, csak a fontos hírek üzenőfalra, 2-3 óránként, ezen kívül news quiz és legtöbbet továbbatott cikkek gyűjteménye, számos aktív fórum
  • Washington Post, események, interaktiv térképek,
  • Boston Globe - egy sokkal kisebb lap - "csak egy" rss doboz
  • Spiegel Online - nézzük Európát: Rengetek minden, az egyik legjobb a "Hírek az ön profiljához illesztve" szolgáltatás
  • The Times - nem sok de valami, egy rajongói oldal
  • Cosmopolitan - csaknem 300ezer rajongó, sok tartalom, például kérdőívek.


Az iwiwen a Blikk és a hvg is egy-egy klubbal van jelen, amikhez azonban gyakorlatilag semmilyen tevékenység nem kötődik. Emellett a Népszabadság felhasználóként, az előzőekkel megegyező aktivitási szinttel, van jelen.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy noha számos példa található a világban (bár sok ellenpélda is), ahol napi illetve hetilapok igen aktívan, innovatív eszközökkel vannak jelen a közösségi médiában, úgy tűnik Magyarországon ennek még nem jött el az ideje. Bár gyaníthatóan lényegeset tudna javítani (elsősorban a fiatalok közt) kialakult imázsán az a lap, amely először nyit majd ebbe az irányba.