Novel Relations - Új kapcsolatok

A Facebookon lévő magyar felhasználók száma mára csaknem 40000-rel meg is haladta az 500000-t, a nyár közepén kezdődött dinamikus növekedési trend tehát folytatódik.

Továbbra is igaz, hogy ellentétben az iwiwwel ez a platform a fiataloké, több mint 450000-ren 40 év alattiak.
Néhány korcsoport pontos száma a mellékelt képeken látható.

Érdekes kérdés, hogy meddig tarthat ez a dinamikus növekedés. Nehéz rá jósolni, ugyanis ez a kb. félmillió ember nálunk az online népesség kb. 10%-át jelenti. Ez az arány Szlovákiában csaknem 30%, míg Romániában 5%. Az már látszik, hogy a románokat elhagytuk, de erősen kétséges, hogy elérjük-e majd a 30%-nak megfelelő 1,5 millió felhasználót. Erre egész biztosan csak akkor lesz esély, ha az idősebb generáció is ráharap. Őket viszont az alkalmazások valószínűleg kevésbé hozzák lázba, általános iskolás osztálytársaikat pedig már az iwiwen megtalálták.
Mi lenne hát a motiváció?

     

Click here to download:

Tbb_mint_flmilli_magyar_a_Face.zip (56 KB)

Loading mentions Retweet

A képen a bizonyíték.

Az elmúlt időszak dinamikus növekedését, (melyről webisztánon és máshol is beszámoltak) mutatják a grafikonok, egyrészt a 16 éven felüli felhasználók száma ( 391 200), másrészt a facebookra irányuló google-s keresés növekedése, mely az év során megháromszorozódott.

A Facebookon lévő magyar falhasználók legjelentősebb része a 18-30 közötti, egyetemista illetve diploma utáni, többnyire családot még nem alapított, (magára relatív sokat költő, így a hirdetők számára fontos) korosztályból kerül ki, ők 228 000-n vannak.

A dinamikus növekedés, és a viszonylag homogén "populáció" miatt vélhetően egyre többen cég fog megjelenni a Facebookon, akár direkt hirdetésekkel, akár brand építési céllal saját oldal fenntartásával. (Ennek előnyeit előző írásunkban részletesebben is kifejtettük.)

     

Click here to download:

Megvan_a_400_000_-_magyar_Face.zip (85 KB)

Loading mentions Retweet

A kérdés elsőre jogosnak tűnik, mert hát biztos nem akarnak képeket feltenni a nyaralásról, nem akarnak osztálytársakat keresni és általában nem akarják végezni azokat a tevékenységeket, amelyeket magánszemélyek végeznek a közösségi oldalakon. Viszont futballozni, maratont futni és vitorlás- vagy autóversenyeken részt venni sem, mégis jelen vannak.

Mert ott vannak a vásárlók.

Ráadásul a klasszikus média/marketing felületeknél a közösségi média sokkal többet nyújt, lehetőséget a kétirányú kommunikációra.
Ha egy vásárló azt érzi, hogy egy bizonyos cégnek az ő hangja is számít, kíváncsi a véleményére, azt be is építi az üzletmenetbe, az a cég megítélése szempontjából mindenképp pozitív. Másrészt ha az érdeklődő - esetlegesen online véleményformáló, blogot vezető - személyeket/ügyfeleket ellátjuk belső (vagy annak tűnő) információkkal, előzetesekkel, olyan témákkal, amelyek aztán a szélesebb médiában viták tárgyát képezhetik, azzal szintén növelhető a cég iránti bizalom, illetve érdeklődés.

És ezekre miért nem alkalmas a vállalkozás saját honlapja?

Mert oda sokkal nehezebb odavinni a látogatókat. A közösségi portálokon a felhasználók ajánlhatják egymásnak a nekik tetsző oldalakat, látják egymás aktivitásait, így egy-egy jól eltalált tartalom vírusszerű, gyors terjedést érhet el. Másrészt pedig azért, mert az egy felhasználó által a közösségi oldalakon eltölt átlagos idő rohamosan növekszik, mára megelőzte az emailezésre fordított időmennyiséget. Ahogy az egyik legnagyobb PR vállalat vezetője fogalmazott nagyon találóan: "Go where people are; don’t expect them to come to you." (Richard Edelman)

Loading mentions Retweet

A levelezés, hírolvasás, videó nézegetés mellett immár az egyik legnépszerűbb internetes elfoglaltság a közösségi oldalakon való "lógás" lett. De természetesen a képek bámulása, ismerősök vadászata és egyéb kimerítő elfoglaltságok között néha kell egy kis kikapcsolódás: játék.

A Facebookon a hatalmas mennyiségű elérhető alkalmazás jelentős részét a játékok teszik ki, melyeknek több nagy csoportja létezik. Vannak a kvízek, vetélkedők; vannak a hosszú időn - hónapokon - át játszott stratégiainak mondhatók és vannak a pár perces "agypihentetők".
A sikeresek közül azonban mindegyik titka (rákfenéje) a rászoktatás. Addiktívek. "Megdöntöm Géza rekordját!", "Szintet akarok ugrani az új fegyverekért, növényekért, küldetésekért!", "Akkor is megnyerem ezt a pályát!" Ezek azok a gondolatok, amik miatt ezek a játékok órákat el tudnak venni az amúgy munkára szánt időből.

Az elmúlt időszakban a legnépszerűbb a Farmville nevű "mezőgazdaság szimulátor" volt, napi 10 millió(!) használóval, a második a hasonlú témájú Farm Town, míg a bronzérmes a Mafia Wars, mely a pontgyűjtögetős, barátokat meghívós, hasonló kaptafára készült, eltérő tematikájú "Wars" játékok legsikeresebbike. (Ilyen az Elf Wars, a Mob Wars sőt a Fashion Wars is.) Ezek után következnek csak a sorban az elmaradhatatlan póker játékok, majd egy pár kvíz, mint a Who has the biggest brain? vagy a Geochalenge, illetve a klasszikus logikai alapú játékok, pl a Bejeweled Blitz.

Ügyességiekről eddig nem volt szó, bár azok kicsit kevesebb felhasználót vonzanak, de azok is nagyon szórakoztatóak tudnak lenni. Ilyen a Bowling Buddies, a neve alapján gondolom egyértelmű, vagy a toronyház építő Tower Bloxx.

Ezek a legmenőbbek most, de újak, jobbak, addiktívebbek napról napra jönnek. (Ez utóbbi jelző a kulcsszó)

       

Click here to download:

A_legnpszerbb_s_legjobb_facebo.zip (494 KB)

Loading mentions Retweet

Amerikában legalább is (hazánkkal ellentétben) a TOP 100 hirdető 83%-a a Facebookon is hirdeti termékeit.
Vajon tényleg ilyen jó felület, vagy egyszerűen csak trendi és szükségesnek érzik a megjelenést?
Az eredeti cikkből nem derül ki, hogy mekkora részük az, aki felhasználó profillal/rajongói oldallal is rendelkezik, de példának hozza a már itt is említett Starbucksot melynek 3,7 millió és a Coca-Colát, melynek 3,5 millió rajongója van. Ez utóbbi cég mellesleg a magyar felhasználók közt is aktív, a Pannon mellett az egyik legnagyobb hirdető nálunk.

Érdekes megjegyezni, hogy a Facebook rajongói oldalakért nem számol fel külön díjat a vállalatoknak, és közlésük szerint nem is tervezi, csak a "klasszikus" hirdetések fizetősek.

Aztán majd ha a befektetők türelme és pénze fogyni kezd, kiderül, hogy valójában mekkora értek a 340 millió látogató, és mennyire nyereséges üzleti tervet lehet felépíteni rájuk.

forrás: Financial Times, http://www.ft.com/cms/s/0/2ba1c14e-8527-11de-9a64-00144feabdc0.html?nclick_check=1

Loading mentions Retweet

Így jár aki óvatlanul szidja a főnökét... ha nem photoshop termék... bár az az érzésem, nem az.

Loading mentions Retweet

Ez a bejegyzés egy sorozat első része, ami elsősorban a magyar politikai élet webes aktivitását (és nem a sajtót) kívánja bemutatni. Lássuk először a magyar pártokat újszerű megközelítésben, facebookos rajongóik/tagjaik száma szerint. Ez alapján amúgy az ábrán láthat eredményt érnék el egy választáson, persze ez csak játék, de hosszú távú jelentősége biztos, hogy van, vagy legalább is sokat elmond a pártokról, stratégiájukról, jövőképükről - ha van - illetve célcsoportjaikról. Legalább is, hogy mennyire érdeklődnek a fiatalok iránt.

LMP - 3751 tag, események, hírek, de több hetesek. Nyári szünet van, úgy látszik. Egyértelműen ők használják a legaktívabban ezt a csatornát.

Fidesz 354 rajongó, sok hír, frissek, sok kép, jelentős aktivitás. Ráadásul az Ifjúsági Tagozat: 283 tag, frissülő hírek.
Valamint: Kósa Ádám, első siket EP képviselő - Fidesz, bemutatkozás két nyelven, sok idegennyelvű hozzászólás, gratuláció

Jobbik - 177 tag, főleg a saját weboldalt hirdeti. Főleg egy ember aktv hozzászóló, viszont számos friss videó van fent. A twitteren egyedül ők vannak fent érdemi tevékenységgel - 200 feletti követővel. Utolsó csiripjük viszont július 21.-i. Noha politikai uborkaszezon van, de talán pont most lenne esélyük a médiazajból kitörni.

SZDSZ - 107 rajongó - elég kevés, ehhez képest nagy aktivitás, üzenőfal, vicces képek, hírek. Az LMP után a Fidesszel holtversenyben valószínűleg ők fektetnek ebbe a legtöbb energiát - kérdés, hogy részükről van-e értelme.

MSZP - rajongói oldalnak tekinthető, pár kép, némi csevej, 78 tag. Persze nem a fiatalok pártja, de nem is tesznek érte semmit, hogy azok legyenek.

MDF - nem sikerült pár perc alatt megtalálni őket. És ha ez így van, akkor nincsenek is érdemben.

Loading mentions Retweet

Magyarországon

Néhány érdekes trendvonal a legnépszerűbb közösségi oldalak magyarországi forgalmáról. Egyrészt az iwiw látványosan esik, jelenleg a 2007-es népszerűsége alatt jár, noha a teljes magyar internet forgalma jelentősen megnövekedett. Másrészt a facebook jön fel, de koránt sem annyira, hogy az okozná az iwiw visszaesését. Jelentősen csökkent a myvip forgalma is, azt, ha minden így folytatódik lassan le fogja hagyni a facebook.

A twitter idén április-májusban elkönyvelt egy meredek emelkedést, ám aztán konstans szint környékén megállt, viszont fontos kiemelni, hogy sokan különféle alkalmazásokon keresztül használják, így ez az adat itt kevésbé informatív.

       

Click here to download:

Trendek_a_kzssgi_mdiban.zip (57 KB)

Loading mentions Retweet

A marketingesek szemében legalább is.
Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy az amerikai hirdetők számára a mikroblog szolgáltatás tűnik hatékonyabb elérési formának.
A grafikonon az idei évi email-marketing kampányok száma látható, amelyek valamelyik nagy közösségi oldalhoz kapcsolódó linket tartalmaztak. Egyrészt szembeötlő, hogy rohamosan terjednek az ilyen jellegű kampányok (7 hónap alatt a havi számuk kb. megötszöröződött), másrészt az is, hogy a Twitter lendülete, akárcsak az új felhasználók számában, jóval nagyobb, mint a Facebooké.

A nagy világcégek közül amúgy az alábbi 11 az, amelyik egy felmérés szerint a legintenzívebben használja a közösségi médiát, valószínűleg mindegyikük számos alkalmazottat foglalkoztat e területen. (Róluk még később részletesebben írok)

1. Starbucks
2. Dell
3. EBay
4. Google
5. Microsoft
6. Thomson Reuters
7. Nike
8. Amazon
9. SAP
10. Intel / Yahoo (tie)

forrás: http://www.clickz.com/3634551

Loading mentions Retweet

Magyarországon és a világban

Most szinte kizárólag az iwiwről és facebookról lesz szó, a twittert részletesen majd máskor. Ha meggondoljuk persze az a legegyszerűbb, csak be kell állítani, hogy a honlapfrissítéseket automatikusan kiküldje, amit egy pár magyar újság (hvg, Népszabadság, Népszava csinál is.), Ez persze minimumszolgáltatásként a facebookon is működhetne. Viszont nagyon kell vele vigyázni, mert ha túl sok a bejegyzés, "eltömíti" a követők hírfolyamát, és inkább lemondanak a túl sok érdektelen tartalmat produkáló lapról. Egyelőre a hatás még nem átütő, a hvg.hu 270 feletti követőnél tart, míg a nolhu néven futó legnagyobb hazai politikai napilap 70 követőt szedett össze, amelyekből mintegy 15-20 első ránézésre reklámkövetőnek tűnik, mint például a NightGirls nevű példány.

És akkor nézzük a facebookot!

• HVG: - a twitteren eminens magyar lap itt semmilyen ativitást nem folytat.
• Magyar Nemzet - itt sem
• Népszabadság - próbákozások, a nol.hu-ról áttentt szingligráf és nol.hu barátai klub, amit egy volt(?) munkatárs alapított.
• Blikk, Nemzeti Sport - egyaránt semmi

Ezzel szemben mondjuk a hasonló profilú, persze sokkal nagyobb külföldi lapok esetében:

• New York Times, csak a fontos hírek üzenőfalra, 2-3 óránként, ezen kívül news quiz és legtöbbet továbbatott cikkek gyűjteménye, számos aktív fórum
• Washington Post, események, interaktiv térképek,
• Boston Globe - egy sokkal kisebb lap - "csak egy" rss doboz
• Spiegel Online - nézzük Európát: Rengetek minden, az egyik legjobb a "Hírek az ön profiljához illesztve" szolgáltatás
• The Times - nem sok de valami, egy rajongói oldal
• Cosmopolitan - csaknem 300ezer rajongó, sok tartalom, például kérdőívek.

Az iwiwen a Blikk és a hvg is egy-egy klubbal van jelen, amikhez azonban gyakorlatilag semmilyen tevékenység nem kötődik. Emellett a Népszabadság felhasználóként, az előzőekkel megegyező aktivitási szinttel, van jelen.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy noha számos példa található a világban (bár sok ellenpélda is), ahol napi illetve hetilapok igen aktívan, innovatív eszközökkel vannak jelen a közösségi médiában, úgy tűnik Magyarországon ennek még nem jött el az ideje. Bár gyaníthatóan lényegeset tudna javítani (elsősorban a fiatalok közt) kialakult imázsán az a lap, amely először nyit majd ebbe az irányba.

Loading mentions Retweet