A kérdés elsőre jogosnak tűnik, mert hát biztos nem akarnak képeket feltenni a nyaralásról, nem akarnak osztálytársakat keresni és általában nem akarják végezni azokat a tevékenységeket, amelyeket magánszemélyek végeznek a közösségi oldalakon. Viszont futballozni, maratont futni és vitorlás- vagy autóversenyeken részt venni sem, mégis jelen vannak.

Mert ott vannak a vásárlók.

Ráadásul a klasszikus média/marketing felületeknél a közösségi média sokkal többet nyújt, lehetőséget a kétirányú kommunikációra.
Ha egy vásárló azt érzi, hogy egy bizonyos cégnek az ő hangja is számít, kíváncsi a véleményére, azt be is építi az üzletmenetbe, az a cég megítélése szempontjából mindenképp pozitív. Másrészt ha az érdeklődő - esetlegesen online véleményformáló, blogot vezető - személyeket/ügyfeleket ellátjuk belső (vagy annak tűnő) információkkal, előzetesekkel, olyan témákkal, amelyek aztán a szélesebb médiában viták tárgyát képezhetik, azzal szintén növelhető a cég iránti bizalom, illetve érdeklődés.

És ezekre miért nem alkalmas a vállalkozás saját honlapja?

Mert oda sokkal nehezebb odavinni a látogatókat. A közösségi portálokon a felhasználók ajánlhatják egymásnak a nekik tetsző oldalakat, látják egymás aktivitásait, így egy-egy jól eltalált tartalom vírusszerű, gyors terjedést érhet el. Másrészt pedig azért, mert az egy felhasználó által a közösségi oldalakon eltölt átlagos idő rohamosan növekszik, mára megelőzte az emailezésre fordított időmennyiséget. Ahogy az egyik legnagyobb PR vállalat vezetője fogalmazott nagyon találóan: "Go where people are; don’t expect them to come to you." (Richard Edelman)

Magyarországon

Néhány érdekes trendvonal a legnépszerűbb közösségi oldalak magyarországi forgalmáról. Egyrészt az iwiw látványosan esik, jelenleg a 2007-es népszerűsége alatt jár, noha a teljes magyar internet forgalma jelentősen megnövekedett. Másrészt a facebook jön fel, de koránt sem annyira, hogy az okozná az iwiw visszaesését. Jelentősen csökkent a myvip forgalma is, azt, ha minden így folytatódik lassan le fogja hagyni a facebook.

A twitter idén április-májusban elkönyvelt egy meredek emelkedést, ám aztán konstans szint környékén megállt, viszont fontos kiemelni, hogy sokan különféle alkalmazásokon keresztül használják, így ez az adat itt kevésbé informatív.

Magyarországon és a világban

Most szinte kizárólag az iwiwről és facebookról lesz szó, a twittert részletesen majd máskor. Ha meggondoljuk persze az a legegyszerűbb, csak be kell állítani, hogy a honlapfrissítéseket automatikusan kiküldje, amit egy pár magyar újság (hvg, Népszabadság, Népszava csinál is.), Ez persze minimumszolgáltatásként a facebookon is működhetne. Viszont nagyon kell vele vigyázni, mert ha túl sok a bejegyzés, "eltömíti" a követők hírfolyamát, és inkább lemondanak a túl sok érdektelen tartalmat produkáló lapról. Egyelőre a hatás még nem átütő, a hvg.hu 270 feletti követőnél tart, míg a nolhu néven futó legnagyobb hazai politikai napilap 70 követőt szedett össze, amelyekből mintegy 15-20 első ránézésre reklámkövetőnek tűnik, mint például a NightGirls nevű példány.

És akkor nézzük a facebookot!

• HVG: - a twitteren eminens magyar lap itt semmilyen ativitást nem folytat.
• Magyar Nemzet - itt sem
• Népszabadság - próbákozások, a nol.hu-ról áttentt szingligráf és nol.hu barátai klub, amit egy volt(?) munkatárs alapított.
• Blikk, Nemzeti Sport - egyaránt semmi

Ezzel szemben mondjuk a hasonló profilú, persze sokkal nagyobb külföldi lapok esetében:

• New York Times, csak a fontos hírek üzenőfalra, 2-3 óránként, ezen kívül news quiz és legtöbbet továbbatott cikkek gyűjteménye, számos aktív fórum
• Washington Post, események, interaktiv térképek,
• Boston Globe - egy sokkal kisebb lap - "csak egy" rss doboz
• Spiegel Online - nézzük Európát: Rengetek minden, az egyik legjobb a "Hírek az ön profiljához illesztve" szolgáltatás
• The Times - nem sok de valami, egy rajongói oldal
• Cosmopolitan - csaknem 300ezer rajongó, sok tartalom, például kérdőívek.

Az iwiwen a Blikk és a hvg is egy-egy klubbal van jelen, amikhez azonban gyakorlatilag semmilyen tevékenység nem kötődik. Emellett a Népszabadság felhasználóként, az előzőekkel megegyező aktivitási szinttel, van jelen.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy noha számos példa található a világban (bár sok ellenpélda is), ahol napi illetve hetilapok igen aktívan, innovatív eszközökkel vannak jelen a közösségi médiában, úgy tűnik Magyarországon ennek még nem jött el az ideje. Bár gyaníthatóan lényegeset tudna javítani (elsősorban a fiatalok közt) kialakult imázsán az a lap, amely először nyit majd ebbe az irányba.

Igazán aranyos kis gyűjtemény egy dél-afrikai grafikus tollából, ceruzájából.

 

http://camp.woothemes.com/2009/07/hand-drawn-social-media-icons/